Blog

A szél úgy süvített végig a Névtelen-hágón, mintha maga a világ is sóhajtott volna egy utolsót. Alénya mélyen a csuklyája alá húzta a fejét, de a jéghideg légáram még így is megtalálta az arcát. A hó nem hullott – már napok óta nem –, de a levegő nehéz volt, mintha valami láthatatlan kéz tartaná vissza a felhőket. Ez rossz jel volt....

Ezúton szeretném jelezni, hogy erre a félévre nem fogadok kéziratot. Tudom, ez sokatoknak csalódást okozhat – különösen azoknak, akik már jó ideje dolgoznak egy szövegen, és remélték, hogy most eljött az idő a beküldésre. Ez a döntés azonban nem végleges, és legfőképp nem elutasítás: csak egy kis levegővétel.